Már több forrásból próbáltam információt szerezni arról, hogy mik a tachyonok (egyébként magyarul helyesen írva „tachion”, de én preferálom az angol „tachyon” elnevezést), de még mindig nem teljesen értem (szóval fogalmam sincs 🙂 ), hogy tulajdonképpen mik is ezek, illetve nem vagyok abban biztos, hogy amit írnak róluk, az tényleg így van vagy sem (elvégre azok is csak elméletek).
A tachyonok (görög ταχύς (gyors) szóból származik a „tachyon” elnevezés) elvileg olyan részecskék, amelyek a fénysebességnél is gyorsabban mozognak.
Vannak tudósok, akik pusztán elméleti részecskéknek tartják, vannak, akik egyenesen kinevetik ezt az egész dolgot, de vannak, akik komolyan foglalkoznak a témával, és vannak olyan emberek is, akik azt állítják, hogy a tachyonok nemcsak léteznek (és elérhetőek), hanem a különleges tulajdonságaik miatt a számunkra jótékony módon használhatjuk az életünkben.
Nem tudom, hogy te hogy vagy vele, de engem nem túlságosan foglalkoztat az elméleti része a dolognak, inkább a tapasztalatok és a kézzelfogható eredmények azok, amelyek jobban számítanak nekem. (Hiszen, pl. nem muszáj pontosan tudni, hogyan működik az áram ahhoz, hogy hasznát vehessük, nem így van?)
Ezért a saját bőrömön kipróbáltam az állítólagos tachyonok hatását (bármik is azok), és azóta úgymond nem tudok nélkülük élni. 🙂 Ez olyan, mintha eddig csak a hideget tapasztaltam volna az életemben és csak most először megismertem, mi a melegség. Vagy olyan, mint amikor az ember fekete-fehér világból áttér a színesbe – nos, utána már nem tudja elképzelni, hogy valaha is visszatérjen a színtelenségbe…
Tehát, ha te is szeretnéd igazán megtudni, mik a tachyonok, a legjobb mód rá az, hogy az eszmefuttatások helyett inkább élőben tapasztald meg őket, pl. a Pusztaszeren található tachyon kamránk meglátogatásával! 🙂
De ha mégis elméletekre vagy éhes, akkor néhány mondatban összefoglalom neked, hogyan írnám körül én a tachyonok mibenlétét (ami természetesen nem egy tudományos magyarázat, csak a szerény elképzelésem 🙂 ).
Szerintem az Univerzum 0-tól ∞-ig „terjed”. De itt a nulla nem a semmit reprezentálja, hanem az ürességet, amiből minden feltűnik – azaz a végtelen (még meg nem valósult) potenciált és a lehetőségek halmazát. S a nullánál nagyobb számok pedig azt reprezentálják, ami már érzékelhetően manifesztálódott. Hasonlóan, mint az üres táblára bármit rá lehet rajzolni, az ürességben is minden létrejöhet. (Illetve fordítva is: a minden az ürességet is magába foglalja. Ezért az én matematikámban 0 = ∞. 🙂 )
Az Univerzumban minden az energiából épül fel és azt is hasonlóan azon a jelképes 0-tól ∞-ig terjedő energia-skálán lehetne elképzelni.
Annak az energiának kettős formája lehet: hullám vagy szubatomi részecske (pl. elektromágneses hullámzás /fény/ és foton).
Ha a nulla a nullponti energiát (aminek semmilyen formája, frekvenciája stb. nincs, sőt, semmilyen egyéb tulajdonsága sincs) reprezentálja és az egyes mondjuk a fény/foton energiáját, akkor a tachyon energia/részecske valahol a nulla és az egy között helyezkedik el. Így feltételezhető, hogy a tachyon olyan nullponti energia, aminek van formája, és így összeköti az ürességet (a végtelen potenciált, más szóval /ha spirituálisan szeretnénk beszélni 🙂 / az Univerzum érzékelhetetlen Forrását, „Teremtőt”) az érzékelhető energiákkal (az Univerzummal, „Teremtéssel”).
Képzelj egy zongorát! Az jelképezi a Forrást. Minden lehető hang benne van, de nem hallható. Ha össze-vissza véletlenszerűen zongoráznánk rajta, bár létrejönnének a hangok, az káosz lenne, nem pedig zene. Ezért van szükség arra, hogy a hangokat valami harmonikus módon rendezze. Az, ami ezt a rendezést véghezviszi, nem más, mint a tachyonenergia, ami önmagába hordozza az összes lehető zenét, de még csak a kották formájában. A zongorista azok a fizika és nem fizikai energiák, amelyekből épül a létrehozott és érzékelhető tökéletes módon működő Univerzum (hallható szép és harmonikus zene).
Ezért azt gondolom, hogy amikor kitesszük a testünket (vagyis annak minden rétegét: fizikai, érzelmi, mentális, spirituális stb.) a tachyonenergiának, tulajdonképpen az történik, hogy az összekapcsolódik a Forrással, ami tartalmazza az eredeti információt („tervrajzot”) róla. S ez a kapcsolat által a testünk helyre tud állni (DNS szinten is), sőt akár továbbfejlődni (a „terv” szerint).
De itt merül fel egy nagy kérdés: Mi az oka annak, hogy jelenleg nincsen hozzáférésünk a tachyonenergiához? Miért van az energetikai szakadék köztünk és a Forrás között?
Erről bővebben írok itt: